A 2010-es év a TudásPresszóban igen izgalmas és tevékeny év volt. Szeretnénk bemutatni egy összefoglaló keretében, hogy az elmúlt évben kikkel és milyen témákról beszélgettünk a TudásPresszó keretein belül. Kellemes időtöltést hozzá!
A klíma vidéke – félni vagy felkészülni kell a változásokra?
2010. január 19.
Mediterrán magyar Alföld, enyhe telek, egyszerre sok csapadék, száraz hetek, édesebb szőlő – néhány jóslat a Kárpát-medence környezeti jövőjéről. Módosítja-e a kidolgozandó válaszokat, hogy a klímaváltozást földtörténeti vagy alakítható folyamatként célszerűbb szemlélni? A jelentősen átalakuló mezőgazdálkodási körülmények esélyt vagy végleges ellehetetlenülést jelentenek a magyar vidéknek? Kutatók és gazdálkodók beszélgettek minderről a TudásPresszóban, a főváros közepén.
Vendégeink voltak: Dudits Dénes akadémikus, Horváth Levente kutató, Tóth István MOSZ titkár
Rákkutatás, társadalmi dinamika, genetika, komplexitás – a hálózatok jegyében: Barabási Albert László
2010. január 26.
A skálafüggetlen hálózatok kutatásának második évtizedére tekintett nemrég előre a tudományterület aktív klasszikusa a Science hasábjain. Az USA-ban dolgozó professzor magyar tudósok sorát ösztönözte, akik a fizika, matematika, biológia területéről indulva kezdtek hálózatokkal foglalkozni – vajon ma már látszanak a hálózatos megközelítés eredményei ezeken a területeken? És hogyan működik a hálózatkutató tudósok nemzetközi hálózata? Erről beszélgettünk Barabási Albert-Lászlóval a TudósPresszóban.
Hogyan lesznek fizikatanárok? – pedagógusképzés és Bologna
2010. február 16.
Széles körben felismert probléma és a felsőoktatási viták egyik legnagyobb nyilvánosságot kapott kérdése a természettudományos pedagógusképzés válsághelyzete. A leginkább markáns álláspontokat az ELTE professzori karában fogalmazták meg a teendőkről: ezek az pedagógusképzés Bologna-rendszerének alapelemeit is érintik, pro és kontra. A TudásPresszó arra igyekezett alkalmat adni, hogy a lehetséges/javasolt megoldások szakmai hátterének bemutatásával az érdekeltek feltárják a vita tudományos hátterét, illetve a formálódó alternatíva-ágak modellezésével láthassa a közönség, az egyes lépések milyen hatással lesznek a pedagógusképzés minőségére, valamint az egész Bologna-rendszer kívánatos korrekciójára.
Közreműködők voltak:
Homonnay Zoltán egyetemi tanár, dékánhelyettes, ELTE TTK
Hunyady György egyetemi tanár, az MTA rendes tagja, ELTE PPK
Rapos Nóra egyetemi tanársegéd, ELTE PPK
Tasnádi Péter egyetemi tanár, ELTE TTK
Moderátor: Fábri György
A géntechnológia megítélése és perspektívái
2010. február 23.
Vendégünk volt: Venetianer Pál molekuláris biológus (MTA Szegedi Biológiai Központ)
Moderátor: Fábri György
A géntechnológia megítélése hazánkban szélsőségek között mozog. Egyrészt rendkívül szigorú a szabályozás, s a társadalmi félelmek is erősnek tűnnek időnként. Ugyanakkor a tudósok jelentős része a tudományos megismerés felől próbálja megközelíteni a kérdést és a kellő biztosítékokkal engedélyezné a kutatásokat. A helyenként indulatos vita közegében különösen fontos, hogy olyan hiteles, tekintélyes, mértékadó és mértéktartó tudományos személyiségek segítsék tudásukkal az érdeklődők, érdekeltek tájékozódását, mint Venetianer Pál, az MTA Szegedi Biológiai Központjának kutatóprofesszora, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
Venetianer professzorral rövidesen megjelenő könyve kapcsán a géntechnológiával kapcsolatos tudományos fejleményekről, ideológiai, filozófiai, vallási ellenérvekről, a szociológiai, gazdasági, politikai szempontokról beszélgettünk – valamint arról, hogy tudósként hogyan látja a szakmai-társadalmi konszenzus esélyét a géntechnológia értékeinek kiaknázásában?
Katonás tudomány
2010. március 2.
Milyen színtereken és hogyan zajlik a jövő hadviselése? Valóban számítógépek, hackerek, információs harcosok, robotok küzdenek majd egymással? Hogyan hasznosulnak a katonai fejlesztések a civil életben? Milyen hazai és nemzetközi példákat találunk erre? Nőket a hadseregbe? Lehet egyszerre katonának és nőnek lenni? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem oktatóival.
Meghívott vendégeink voltak:
Siposné Prof. Dr. Kecskeméthy Klára ezredes, oktatási rektorhelyettes
Prof. Dr. Padányi József mérnök ezredes, stratégiai és intézményfejlesztési rektorhelyettes, az MTA doktora
Dr. Kovács László, mérnök őrnagy, hivatásos katona, az Információs Műveletek és Elektronikai Hadviselés Tanszék egyetemi docense
Házigazda: Dr. habil Fábri György, egyetemi docens
Mozgástanulmányok: Kincsem, Aktion, Overdose
2010. március 9.
Vendégünk volt: Dr. Sótonyi Péter Tamás anatómus-professzor
Házigazda: Dr. habil Fábri György, egyetemi docens
Az állatorvos-tudományi felsőoktatás rendkívül népszerű professzorának előadásai egyetemistáknak és érdeklődőknek egyaránt látványosan mutatják be a lovak mozgásának titkait. Vajon mi a legizgalmasabb a lovak izomzatának működésében? A lóbarátok, hobbilovasok eleget tudnak-e kedvencük legérzékenyebb szervéről, a lábakról ahhoz, hogy jól bánjanak velük? És egyáltalán, a 21. század elején hogyan alakul viszonyunk sokévezredes társainkkal, a lovakkal? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ a TudásPresszóban.
Lehet esélyük a tudósoknak az áltudományok ellen?
2010. március 16.
Vendégeink voltak:
Hartlein Károly fizikus
Hraskó Gábor biológus
Vágó István televíziós újságíró
Házigazda: Dr. habil Fábri György, egyetemi docens
A tudósok aggódva figyelik, hogy a mindennapi életben és médiapiacon igen keresettek az ezoterika, a paranormális jelenségek, az újpogány őstörténet termékei. Jól reagálnak erre a tudomány híve? Meg tudják akadályozni a közmédiában az áltudományosság terjedését? Az iskolai oktatás védett maradhat ettől, miközben a diákok az internetről vonzóbb és gazdagabb tartalmat szereznek a könnyű megoldásokat kínáló sarlatánságok köréből? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ a TudásPresszóban.
Bologna–Bécs–Budapest: mi vár az egyetemekre?
2010. március 23.
Vendégünk volt:
Manherz Károly államtitkár és felsőoktatási elemzők
Házigazda: Fábri György
A lisszaboni stratégia kudarcának súlya alatt ültek össze az Európai Unió oktatási miniszterei 2010 márciusában Budapesten és Bécsben, áttekinteni a Bologna-folyamat helyzetét. Osztrák hallgatói elégedetlenség, magyar Bologna-revíziós törekvések adnak hátteret ehhez – miközben az európai egyetemek kiszorulni látszanak a világ felsőoktatási versenyének fősodrából. A legjobb magyar egyetemek, professzorok, diákok számára az európai felsőoktatási integráció maradt még a vonzó cél, vagy érdemes másfele tekinteniük?
Ezekre a kérdésekre kerestük a választ a TudásPresszóban.
Mindennapjaink kémiája
2010. március 30.
Meghívott vendégünk volt: Pálinkás Gábor akadémikus, az MTA Kémiai Kutatóközpontjának főigazgatója
Házigazda: Fábri György
Nanotechnológia, transzplantáció, borhamisítás, hulladékfeldolgozás, bioenergia – területek, ahol a kémia tudományának legújabb eredményeit használjuk. A kémikusok teljesen elhagyták már kémcsövek megszokott világát? Mivel csábítja a fiatalokat kutatásra, tanárságra a 21. századi kémia? Hova nyílik a Kémiai Panoráma? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ a TudásPresszóban.
A vidék Magyarországa
2010. április 6.
Meghívott vendégeink voltak:
Csatári Bálint regionális kutató (MTA Regionális Kutatások Központja, Kecskemét)
Koczinszky György egyetemi tanár, dékán (Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar)
Füzi László író, főszerkesztő (Forrás)
Házigazda: Fábri György
Két évtizede szabadon döntünk magunkról, a nyolcmilliós vidék mégis beleegyezett, hogy fennmaradjon a kétmilliónyi lakóval sem rendelkező főváros – szóban általában károsnak ítélt - túlsúlya a gazdaság, politika, oktatás, kultúra, média terén egyaránt. A regionális fejlesztések célzottan a vidéki felzárkóztatást szolgálnák – vajon mekkora sikerrel? És egyáltalán: miért közlekedünk még mindig „fel-le” Budapest és az ország többi része között? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ a TudásPresszóban.
Hogyan lehet a tudomány a közö(n/s)ségé?
Science Café workshop/műhelybeszélgetés
2010. április 13.
Szervező: Tudástársadalom Alapítvány
Társszervező: Szent István Egyetem Környezeti Társadalomkutató Csoport (ESSRG)
A workshop célja volt: elméleti, kommunikációs és gyakorlati megközelítésben megismerkedni a tudomány és a társadalom párbeszédét segítő intézményekkel és megoldásokkal, annak érdekében, hogy módszertani támogatást kapjanak a hazai Science Café kezdeményezések. A műhelybeszélgetés az ilyen jellegű hazai vizsgálatok (MTA KSZI, TudásTársadalom Alapítvány), valamint a hazai kezdeményezések (TudásPresszó, Debreceni Science Café, Fenntartható Magyarország, nyitott egyetemek stb.) tapasztalataira alapul.
A rendezvény egy olyan információs hálózat létrehozásának alkalmából jött létre, amelynek résztvevői támogatják egymást a helyi kötődésű, valamint a fiatal korosztálynak szóló (junior) science café kezdeményezések indításában, a meglévő programok megerősítésében és kommunikálásában vett részt.
Vendégeink, témáink voltak:
I. Elméletek, viták, tapasztalatok
TudásPresszó, és a web.2 víziója (Fábri György – ELTE PPK)
Szvetelszky Zsuzsa kommunikációkutató – ELTE TÁTK Peripato Műhely
Mosoniné Fried Judit közgazdász – MTA Kutatásszervezési Intézet
II. Jó gyakorlatok, útkeresések
Paszternák András– The International NanoScience Community- A tudomány közösségi kommunikációja a blogszférában
Dömötör Tamás – vezető‐tanácsos, Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium,
Területrendezési és Településügyi Főosztály Tudomány és társadalom párbeszéde a gyakorlatban: a közösségi tervezés
Kerekasztal‐beszélgetés: magyarországi „SciCafé” tapasztalatok (ESSRG, Debreceni SciCafe, TudásPresszó, Pécsi Nyitott Egyetem, TIT)
Ugrás a virtuális térbe: a Digitális TudásPresszó demonstrációja
Agykutatás, tudomány, közélet
2010. április 13.
Meghívott vendégünk volt:
Vizi E. Szilveszter, az MTA rendes tagja
Házigazda: Fábri György
Az Akadémia korábbi elnöke élő cáfolata a magyar tudósokról elterjedt sztereortípiáknak: szűkebb szakmájában, az agykutatásban világhírű, miközben a hazai szakma és a közvélemény is elismeri, a média kedveli, a közéletben figyelnek rá. Iskolateremtő, tanítványait a nemzetközi sikerek felé indító professzor, s mindig elegáns tudománynépszerűsítő. Értékekre hivatkozva szólalt meg, nem csupán tudományos szakkérdésekben Vizi E. Szilveszter.
A humán tényező
2010. április 27.
Meghívott vendégünk volt:
Tulassay Tivadar, az MTA rendes tagja, a Semmelweis Egyetem rektora
Házigazda: Fábri György
Orvos-kutató, aki a környezetet, életmódot, lelki egészséget is fontosnak tartja és a népegészségügy fejlesztését a klinikai csúcskutatással együtt kezeli. Egyetemi vezető, aki a nemzetközi versenyben helytálló intézményt vezet és minőségi mércét állít a középiskolákból érkezők elé. Értelmiségi, aki a kultúra, a művészet, a tudomány- és felsőoktatás-politika világában mozog. Hogyan működik mindez együtt? Erree a kérdésre kerestük a választ a TudásPresszóban.
Kulturális örökség és/vagy kincskeresés?
2010. május 4.
Meghívott vendégünk volt:
Dr. Virágos Gábor régész, a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat fõigazgatója
Házigazda: Fábri György
Kutatási területe a középkori nemesi rezidenciák és a kulturális örökségvédelem. E két terület metszéspontjaként is beszélgettünk egyebek között arról, miképpen legyenek, lehetnek részei életünknek a múltból itt maradt építészeti vagy közösségi emlékek. Vajon fenyegeti-e a régészetet a kincskeresés? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ a TudásPresszóban.
Minden áramlik
2010. május 11.
Meghívott vendégünk volt:
Lajos Tamás egyetemi tanár, BMGE
Házigazda: Fábri György
Hol találkoznak az egykori legendás magyar gerelyhajító eredmények és a bevásárlóközpontok építésének légáramlási szempontjai? A Műegyetem közkedvelt professzora mutatta be, hogyan miért izgalmas az Áramlástan Tanszék szélcsatorna-kísérleteit figyelni, a folyadékok és a levegő mozgásának törvényszerűségeit kiszámolni. A professzori autonómia és kiválóság elkötelezett híveként alkotott véleményt a mai egyetemi világról, amiben az európai felsőoktatás normáinak meghonosításával töltött éveinek tapasztalatai is tanulságosan megfogalmazódtak.
TudásPresszó a Tudományfesztiválon
2010. szeptember 18-19.
Vendégeink és témáink voltak:
Klímaváltozás: Mika János professzor
Mire utalnak a közelmúltban tapasztalható meteorológiai jelenségek? Lesz-e a klímavitákban konszenzus?
Intelligens gépek: Stépán Gábor akadémikus
A klasszikus mechanika hogyan motiválja még ma is a legújabb technikai fejlesztéseket?
Kutatóegyetemek – mivégre?: Patkós András akadémikus
Milyen eredmények várhatók a kiemelt kutatási fejlesztések kapcsán?
Az anyag titkai: Bársony István akadémikus
Hol van jelen mindennapjainkban a nanotechnológia, mi a nanopreparáció vagy a bioszenzorika tudománya?
Bioetika: Szebik Imre
Elegendő-e a tudomány önkontrollja, avagy szükség van-e a társadalmi nyilvánosságra?
Ezekre a kérdésekre kerestük a választ a TudásPresszóban.
Leonar3do, a virtuális valóság
2010. november 9.
Vendégünk volt: Rátai Dániel a Leonar3Do interaktív asztali virtuális valóság berendezés feltalálója
Házigazda: Fábri György
A Leonar3Do – amely 2005. májusában a 21 éven aluli fiatal tudósok és feltalálók világdöntőjén, az Intel ISEF-en összesen hat első díjat szerzett meg – a világ első komplett és komplex interaktív asztali virtuális valóság berendezése. Egy zsűritag ezt mondta róla: „A világ számos nagyvállalata és kutatóintézete évtizedek óta milliárdokat költ egy probléma megoldására, miközben egy tizenkilenc éves suhanc, szívószálakból, karácsonyfaizzókból és kerítésdrótokból összerakja a ketyerét.”
Maga az eszköz, mint a világon első komplex interaktív asztali VR-berendezés arra született, hogy bárki által használható legyen, bárki asztalán elférjen, és a legszélesebb tömegrétegek is meg tudják fizetni.
ELTE Tudós Klub – Multidiszciplináris Műhely
2010. november 16.
Az “Együttműködés” kérdéskörét több tudományág aspektusából tárgyaló kerekasztal-beszélgetés résztvevői voltak:
Fülöp Márta egyetemi tanár (PPK Társadalom- és Neveléspszichológiai Tanszék),
Gyulavári Ágnes adjunktus (ÁJK, Jogszociológiai Tanszék)
Dr. Benczúr András egyetemi tanár, tanszékvezető (IK Információs Rendszerek Tanszék)
Síklaki István habil. egyetemi docens, tanszékvezető (TáTK Szociálpszichológiai Tanszék)
A beszélgetést vezetette: Fábri György habil egyetemi docens, az ELTE rektorhelyettese.
Tudomány a bűnüldözésben
2010. november 23
Vendégünk volt: Dr. Gárdonyi Gergely r. őrnagy a BRFK Bűnügyi Technikai Osztályának vezetője.
Házigazda: Fábri György
A tudományos eredmények és megközelítések fontossága a bűnügyi munkában a népszerű televíziós sorozatok révén is egyre inkább tudatosodik. Vajon valóban olyan izgalmas a helyszínelők munkája, mint ahogyan azt a sorozatok bemutatják? Hogyan kapcsolódnak össze a tudományos eredmények és a krimináltechnika? Mely tudományterületek szakértői segítik a helyszínelők munkáját? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ a TudásPresszóban.
Egyetemi rangsorok – tükör vagy torzítás
2010. november 30.
Vendégünk volt: Török Ádám akadémikus, professzor
Házigazda: Fábri György
Melyik a legjobb egyetem? Hol érdemes tanulni? Melyik a világ vezető egyeteme? A legjobb 200-ban találunk magyar egyetemet? – Vajon lehet értelmes válaszokat adni egyáltalán ezekre a kérdésekre? Az egyre népszerűbb egyetemi rangsorok Magyarországon és a nemzetközi felsőoktatási világban is vitákat gerjesztenek, megosztják a szakmai közvéleményt. Az akadémikus közgazdász Török Ádám professzor és az idén tízéves Felvi-UnivPress rangsor szakmai vezetője, Fábri György beszélgetett a rangsorok szakmai értelmezéséről és jövőjéről a TudásPresszó keretén belül.
