Mandulavirágzási Tudományos Napok- Paul Redmond

Mindannyian részleges figyelemhiány szindrómában szenvedünk, mondja Paul Redmond generációs elméleti szakértő, a liverpooli egyetem tanszékvezetője.

Mindenki hallott már a háború után született “baby boomers” generációról, akiket nálunk a Ratkó-korszak gyerekeiként ismernek, de keveset tudunk az utánuk jövő X vagy a milleniumi Y generációról. Utóbbiak 1980 és 2000 között születtek, és gyakorlatilag belenőttek a digitális világba. A generációk különféle jegyeket hordoznak, melyek nemcsak a fogyasztói szokásaikat, hanem a munkahelyi elvárásaikat és viselkedésüket is meghatározzák. “A generációs elmélet feltételezi, hogy az uralkodó társadalmi, gazdasági, politikai és kulturális miliő, amelyben a különböző generációs csoportok szocializálódnak, sajátos generációs karaktereket formál”, magyarázza Paul Redmond, aki a Pécsi Mandulavirágzási Tudományos Napok egyik meghívott vendégelőadója volt. A generációs kutatás bár tudományos elméleteket alkalmaz, nagyon is gyakorlatias problémákra keres választ. “Sok cég azért kér fel minket tanácsadói munkára, mert nehézségei vannak a toborzással és a munkaerő megtartásával”, mondja Redmond. A liverpooli egyetemen az Y generációval kapcsolatos kutatás eredetileg egy nemzetközi, de csak angolszász kutatásként indult Angliában, Amerikában, Ausztráliában és Új-Zélandon. Azonban ahogy a vizsgálatok kiterjedtek Kínára, egyre világosabbá vált, hogy globális jelenségről van szó, az Y generáció jegyei mindenhol megtalálhatóak. “Ennek valószínűleg a technológia az oka. Mindenki akar ipodot, iphone-t, mindenki rajta van a facebook-on. A technológia lerombolja a nemzeti identitásokat és a nemzetek közti határokat.”

Az Y generáció tagjai optimisták, magabiztosak, idealisták, van véleményük, aminek hangot is adnak, és szeretnek rákérdezni a dolgokra, megkérdőjelezni a megszokott sémákat. Az előző generációkhoz képest nagyobb jómódba születtek bele, és ezért több időt tudnak a felsőfokú tanulmányaikra fordítani. A munka terén elvárják a változatosságot, és hogy ne kelljen rutinfeladatokat végezniük. A főnökeikre inkább személyes edzőikként tekintenek, akik segítenek nekik az önfejlesztésben és előrelépésben.

“Ha nem tetszik egy munka, akkor otthagyom és visszaköltözöm a szüleimhez” – idézi Redmond az egyik Y generációs alanyt egy fókuszcsoportról. Tehát nem érzik azt, hogy nagyok a kockázatok, és jól ki is jönnek a szüleik generációjával, osztják az értékeiket, ezért is hívják Amerikában “boomer utánzatoknak” őket. “Angliában most komoly hiány van a diplomás állásokból, ami elindított egy társadalmi párbeszédet arról, hogy mik is igazán az értékes munkák. Egyre több diplomás dönt úgy, hogy olyan vállalkozásba fog, amely nem igényel egyetemi végzettséget, ellenben függetlenséget ad. Az Y generáció szeret életstílus alapján munkát választani. Az Y generáció mögött teljes mellszélességgel ott állnak a szüleik, akik mindenben támogatják őket. Paul Redmond “helikopter szülőként” aposztrofálja az egyik típust. A helikopter szülők állandóan ott köröznek a gyermekeik fölött, még akkor is, amikor azok már dolgoznak, és mindig bevetésre készek, ha szükség van rájuk, ha kell munkabérről is tárgyalnak a gyerekeik helyett. Ugyanakkor van egy erős osztályrétegződési elem, nem ritka, hogy szülők egymás között megállapodnak, hogy gyakornoki munkákra felveszik egymás gyerekét, tudván, hogy a legtöbb álláshoz a diploma önmagában már nem elég. “A középosztálybeli szülők többsége képes dekódolni a piaci játékszabályokat és azt is tudják, hogy a nem mindig jelent nemet”, magyarázza Redmond, hogy miképp termelődnek újra az osztályegyenlőtlenségek. A másik oldalon vannak azok a versenyhátrányban lévő fiatalok, akiknek a szülei nem tudnak ilyen jellegű támogatást nyújtani, mert ők nem tudták megfejteni, hogy mik a játékszabályok, vagy egyszerűen nincsenek meg a megfelelő kapcsolataik.

Az Y generációt érdekli a politika, de ritkán megy el szavazni, mert unja a hagyományos politikai pártokat, sokkal nagyobb eséllyel fog saját politikai mozgalmat indítani akár a facebookon, akár telefonon mozgósítva. Gyakran fogalmaznak meg olyan nézeteket, amik megkérdőjelezik a jelenlegi politikai rendszer legitimitását. A líbiai forradalom is egy ilyen mozgalomnak tekinthető, a tüntetők mindenhova magukkal viszik a mobiljaikat és küldik az üzeneteket a BBC-nek és egyéb hírmédiumoknak. Ugyanakkor nem csupán a demokrácia kiszélesedése, de veszélyek is rejlenek a digitálisan bekötött létben. Paul Redmond három ilyen kockázatra figyelmeztet. Egyrészt az Y generációt nem különösebben érdekli az online adatvédelem, másrészt átélhetnek egyfajta identitásbizonytalanságot: “Ki vagyok én? Vajon csak a facebook oldalam?”. Harmadrészt a piaci realitások nem feltétlenül esnek egybe ennek a generációnak az ambiciózus törekvéseivel.

“Idővel mindannyian kicsit Y generációsak leszünk, és az általam részleges figyelemhiánynak nevezett szindrómában szenvedünk”, mondja Paul Redmond. Beszélünk egymással, de közben félszemmel a telefonunkat figyeljük, vagy épp a számítógép monitorját nézzük. Követjük a másikat, de nem teljesen. Vajon pár év múlva fog bárki Shakespeare-t vagy Dickenst olvasni? Nem valószínű. Fennáll annak a veszélye, hogy idővel egyre kevesebben fognak alapos, mély ismeretekkel rendelkezni. Töredezett társadalom jöhet létre, ahol az emberek még a saját szomszédjaikat sem ismerik, és akár pénzt is fognak fizetni azért, hogy valakivel szemtől szembe beszélhessenek. Az „Ezredfordulós (de)generációk” címmel rendezett témanap nyitotta február 28-án a Mandulavirágzási Tudományos Napok előadássorozatát Pécsett. A liverpooli professzor után több neves hazai előadó beszélt a napjainkban tapasztalható generációs ellentétek különböző aspektusairól. Köztük Síklaki István arról tart előadást, mennyire fontos a családi háttér; Törőcsik Mária professzor asszony pedig a vásárlási szokásokról, a marketing szerepéről beszélt. Medveczky Ádám karnagy előadásában a zenész dinasztiákról osztott meg információkat a hallgatósággal. Kosztolányi György professzor az élet meghosszabbításának lehetőségeiről tartott előadást a genetikai adottságokra fókuszálva. Kolláth György az alkotmányjogász szemszögét mutatta be, majd Barát Erzsébet tárgyalta az erős és határozott nő szerepét. A Pécsi Tudományegyetem európai szellemiségét és lokális kötődését leginkább kifejező rendezvénye, a Mandulavirágzási Tudományos Napok immáron ötödik alkalommal adott lehetőséget a tudás megosztására.

Mandulavirágzási Tudományos Napok- dr. Kákai László

Eddig egy túlfeszített regionalizmussal próbálkoztunk, mondja dr. Kákai László a pécsi Tudományegyetem Politikai Tanulmányok Tanszékének egyetemi docense. A rendszerváltáskor főleg a demokratikus viszonyok megteremtésére és kevésbé az intézményi modellek kialakítására került hangsúly. Ez a hiányosság később jött a felszínre, mondja Kákai László. A rendszerváltáskor a helyi politikában az önkormányzatok kerültek központi helyre és az akkori politikai döntés kapcsán a középszintű kormányzás jelentősen visszaszorult, holott a középszintű kormányzásnak a magyar jogtörténeti, politikatörténeti irodalom alapján komoly tradíciója van.

A 90-es évek közepétől azok a kísérletek, amelyek az önkormányzati modellt hatékonyabbá, életszerűbbé, optimálisabbá próbálták tenni, kudarcot vallottak. „Az önkormányzati rendszer túlterhelődött, ez a modell ebben a formában így nem igazán működtethető tovább”, véli Kákai László. Szerinte nem véletlen, hogy a közigazgatási reform szinte valamennyi kormánynak egyik központi témája volt, de egyetlen kormánynak sem volt elég ereje ahhoz, hogy végigvigye.

A globalizáció, a gazdasági válsággal egyetemben számos olyan problémát hozott a felszínre, amelyeket a települések önállóan nem tudnak kezelni. „Nem az önkormányzatok nagy számával van a gond, a feladatok nem lettek kellő mértékben átgondolva. Ahelyett, hogy az egyes települési szinteket megfelelő kompetenciákkal és forrásokkal töltötték volna fel, a kormányzat úgy decentralizált, hogy közben recentralizált”, véli Kákai László. Miközben a pénzügyi struktúra meglehetősen centrális, az önkormányzatok egy része forráshiányos és képtelen a feladatait ellátni. Óriási lyuk tátong a rendszerben, amit egy végiggondolt feladat-decentralizációval lehetne csak kezelni. Az önkormányzatok a mozgásterük beszűkítésére vagyonfeléléssel, hitelfelvétellel és intézményi összevonásokkal reagáltak, mely utóbbi a lakosság számára iskolabezárások vagy közművállalatok eladásában nyilvánult meg.

„A jelenlegi kormány egy új típusú önkormányzati rendszer felé igyekszik átlendíteni Magyarországot, a járások bevezetésével a megyei szintet kívánják újra erősíteni.”, mondja Kákai László, aki szerint ez jó irány. A szociológus három fő problémát lát körvonalazódni. Az egyik az önkormányzati rendszer túlterhelése volt központi kormányzati feladatokkal. Az elmúlt időszakban több, mint 3000 feladatot csoportosítottak át központi szintről a helyi önkormányzatok szintjére, amikhez nem rendeltek forrásokat. Másfelől nagyon elaprózott a közigazgatás szerkezet, túl sok település van, amik lényegében egyenjogúak, tehát ugyanannyi joga van egy 100 fős településnek, mint egy 160 ezresnek. A harmadik probléma az önkormányzatok maguk előtt görgetett, régóta húzódó eladósodottsága, ami több, mint 1000 milliárd forintos terhet jelentaz önkormányzatoknak és azokon keresztül az államnak. Kákai László szerint nem lehet mindezekre egyfajta választ adni. „Mi eddig egy túlfeszített regionalizmussal is próbálkoztunk, amely mind a megyék, mind a politika ellenállásába ütközött, ráadásul a regionalizáció már Európában is lecsengőben van.”

Egy 2000-es felmérés szerint a magyar lakosság többsége még mindig tanácsoknak hívja az önkormányzatokat, mert nem látják, hogy miben különböznek a kádár-kori elődeiktől. Ennek az is oka, hogy az önkormányzatok a döntéshozatali struktúrájukat nem tudták társadalmasítani, zárt rendszerben születnek a döntések. A magyar társadalom jelentős része semlegesen és távolságtartással tekint az önkormányzati rendszerre. A lakosság is érzékeli, hogy az igazi kérdések nem önkormányzati szinten, hanem központilag dőlnek el, bár a gazdasági fejlettség árnyalja a képet. „Ha egy adott közigazgatási területen versenyképes vállalkozások vannak, és multinacionális tőke is beáramlik, akkor az ebből származó bevételek nagyobb mozgásteret adhatnak az önkormányzatnak. Ellenben az észak-keleti depressziós területeken az önkormányzatok hatásköre a segélyek kifizetésében merül ki”, mondja Kákai László.

Sem a rendszerváltáskor létrehozott közigazgatási rendszer, sem a regionalizmus nem felelt meg a társadalomban mérhető identitásfaktoroknak. A lakosság azonosulása általában településszinten figyelhető meg. „Baranya megyében elindulva Szigetvár és környékén sokkal erősebb Somogy tudatot látunk, és ha fölfelé megyünk Sásd és környékére, ott már tolnai identitásokkal találkozunk. Tehát az identitás meglehetősen település vagy területrészhez kötött, nem tud összeállni egy olyan erővé, ami például térségi gondolkodásban manifesztálódhat.” Az ecostat 2004 óta folyamatosan méri az európai identitás fokmérőit, és ebből az látszik körvonalazódni, hogy a varsói négyeknél a legnagyobb az euroszkepticizmus. Azonban míg Lengyelországban, Csehországban és Szlovákiában erősödött a nemzeti identitás, Magyarország egyre inkább leszakad, és a balkáni értéktengelyhez kezd közel csúszni. Nálunk sokkal atomizáltabb a társadalom, mint jó néhány kelet-közép-európai országban. Ilyen körülmények között nehéz megnyerni az egész lakosság támogatását bármilyen ügy mögött, pedig egy olyan nagyszabású reform esetében, mint a közigazgatási rendszer átalakítása, a lakosság széles tömegének a megnyerésére lenne szükség, vallja Kákai.

TudásPresszó az M1 műsorán

Az MTV Ma Reggel című műsorának január 23-i adásában Fábri György, a TudásPresszók állandó házigazdája, valamint Zsiros László Róbert, a TudásPresszó egyik vendége.

Itt megtekinthető a műsor.

TudásPresszó- Január 25

Január 25.

Az energiadesigner útja

A TudásPresszó vendége:

Ifj. Dr. Kistelegdi István, a Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Karának oktatója

Mitől lesz egy épület fenntartható? Hogyan tudunk olyan épületeket létrehozni, melyek nem okoznak káros hatásokat az ökoszisztémára? Hogyan lehet az építészet adaptív, környezeti hatásokra reagáló? Ezekre a kérdésekre ad választ és kínál megoldásokat a most születő tudományág, az energiadesign.

Házigazda: Fábri György

Helyszíne: FUGA Budapesti Építészeti Központ (V. ker. Petőfi Sándor utca 5.)

Időpont: 2011. január 25, 18:00

TudásPresszó 2010- Összefoglaló

A 2010-es év a TudásPresszóban igen izgalmas és tevékeny év volt. Szeretnénk bemutatni egy összefoglaló keretében, hogy az elmúlt évben kikkel és milyen témákról beszélgettünk a TudásPresszó keretein belül. Kellemes időtöltést hozzá!

A klíma vidéke – félni vagy felkészülni kell a változásokra?

2010. január 19.

Mediterrán magyar Alföld, enyhe telek, egyszerre sok csapadék, száraz hetek, édesebb szőlő – néhány jóslat a Kárpát-medence környezeti jövőjéről. Módosítja-e a kidolgozandó válaszokat, hogy a klímaváltozást földtörténeti vagy alakítható folyamatként célszerűbb szemlélni? A jelentősen átalakuló mezőgazdálkodási körülmények esélyt vagy végleges ellehetetlenülést jelentenek a magyar vidéknek? Kutatók és gazdálkodók beszélgettek minderről a TudásPresszóban, a főváros közepén.

Vendégeink voltak: Dudits Dénes akadémikus, Horváth Levente kutató, Tóth István MOSZ titkár

Rákkutatás, társadalmi dinamika, genetika, komplexitás – a hálózatok jegyében: Barabási Albert László

2010. január 26.

A skálafüggetlen hálózatok kutatásának második évtizedére tekintett nemrég előre a tudományterület aktív klasszikusa a Science hasábjain. Az USA-ban dolgozó professzor magyar tudósok sorát ösztönözte, akik a fizika, matematika, biológia területéről indulva kezdtek hálózatokkal foglalkozni – vajon ma már látszanak a hálózatos megközelítés eredményei ezeken a területeken? És hogyan működik a hálózatkutató tudósok nemzetközi hálózata? Erről beszélgettünk Barabási Albert-Lászlóval a TudósPresszóban.

Hogyan lesznek fizikatanárok? – pedagógusképzés és Bologna

2010. február 16.

Széles körben felismert probléma és a felsőoktatási viták egyik legnagyobb nyilvánosságot kapott kérdése a természettudományos pedagógusképzés válsághelyzete. A leginkább markáns álláspontokat az ELTE professzori karában fogalmazták meg a teendőkről: ezek az pedagógusképzés Bologna-rendszerének alapelemeit is érintik, pro és kontra. A TudásPresszó arra igyekezett alkalmat adni, hogy a lehetséges/javasolt megoldások szakmai hátterének bemutatásával az érdekeltek feltárják a vita tudományos hátterét, illetve a formálódó alternatíva-ágak modellezésével láthassa a közönség, az egyes lépések milyen hatással lesznek a pedagógusképzés minőségére, valamint az egész Bologna-rendszer kívánatos korrekciójára.

Közreműködők voltak:

Homonnay Zoltán egyetemi tanár, dékánhelyettes, ELTE TTK

Hunyady György egyetemi tanár, az MTA rendes tagja, ELTE PPK

Rapos Nóra egyetemi tanársegéd, ELTE PPK

Tasnádi Péter egyetemi tanár, ELTE TTK

Moderátor: Fábri György

A géntechnológia megítélése és perspektívái

2010. február 23.

Vendégünk volt:   Venetianer Pál molekuláris biológus (MTA Szegedi Biológiai Központ)

Moderátor: Fábri György

A géntechnológia megítélése hazánkban szélsőségek között mozog. Egyrészt rendkívül szigorú a szabályozás, s a társadalmi félelmek is erősnek tűnnek időnként. Ugyanakkor a tudósok jelentős része a tudományos megismerés felől próbálja megközelíteni a kérdést és a kellő biztosítékokkal engedélyezné a kutatásokat. A helyenként indulatos vita közegében különösen fontos, hogy olyan hiteles, tekintélyes, mértékadó és mértéktartó tudományos személyiségek segítsék tudásukkal az érdeklődők, érdekeltek tájékozódását, mint Venetianer Pál, az MTA Szegedi Biológiai Központjának kutatóprofesszora, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.

Venetianer professzorral rövidesen megjelenő könyve kapcsán a géntechnológiával kapcsolatos tudományos fejleményekről, ideológiai, filozófiai, vallási ellenérvekről, a szociológiai, gazdasági, politikai szempontokról beszélgettünk – valamint arról, hogy tudósként hogyan látja a szakmai-társadalmi konszenzus esélyét a géntechnológia értékeinek kiaknázásában?

Katonás tudomány

2010. március 2.

Milyen színtereken és hogyan zajlik a jövő hadviselése? Valóban számítógépek, hackerek, információs harcosok, robotok küzdenek majd egymással? Hogyan hasznosulnak a katonai fejlesztések a civil életben? Milyen hazai és nemzetközi példákat találunk erre? Nőket a hadseregbe? Lehet egyszerre katonának és nőnek lenni? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem oktatóival.

Meghívott vendégeink voltak:

Siposné Prof. Dr. Kecskeméthy Klára ezredes, oktatási rektorhelyettes

Prof. Dr. Padányi József mérnök ezredes, stratégiai és intézményfejlesztési rektorhelyettes, az MTA doktora

Dr. Kovács László, mérnök őrnagy, hivatásos katona, az Információs Műveletek és Elektronikai Hadviselés Tanszék egyetemi docense

Házigazda: Dr. habil Fábri György, egyetemi docens

Mozgástanulmányok: Kincsem, Aktion, Overdose

2010. március 9.

Vendégünk volt: Dr.   Sótonyi Péter Tamás anatómus-professzor

Házigazda: Dr. habil Fábri György, egyetemi docens

Az állatorvos-tudományi felsőoktatás rendkívül népszerű professzorának előadásai egyetemistáknak és érdeklődőknek egyaránt látványosan mutatják be a lovak mozgásának titkait. Vajon mi a legizgalmasabb a lovak izomzatának működésében? A lóbarátok, hobbilovasok eleget tudnak-e kedvencük legérzékenyebb szervéről, a lábakról ahhoz, hogy jól bánjanak velük? És egyáltalán, a 21. század elején hogyan alakul viszonyunk sokévezredes társainkkal, a lovakkal? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ a TudásPresszóban.

Lehet esélyük a tudósoknak az áltudományok ellen?

2010. március 16.

Vendégeink voltak:

Hartlein Károly fizikus

Hraskó Gábor biológus

Vágó István televíziós újságíró

Házigazda: Dr. habil Fábri György, egyetemi docens

A tudósok aggódva figyelik, hogy a mindennapi életben és médiapiacon igen keresettek az ezoterika, a paranormális jelenségek, az újpogány őstörténet termékei. Jól reagálnak erre a tudomány híve? Meg tudják akadályozni a közmédiában az áltudományosság terjedését? Az iskolai oktatás védett maradhat ettől, miközben a diákok az internetről vonzóbb és gazdagabb tartalmat szereznek a könnyű megoldásokat kínáló sarlatánságok köréből? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ a TudásPresszóban.

Bologna–Bécs–Budapest: mi vár az egyetemekre?

2010. március 23.

Vendégünk volt:

Manherz Károly államtitkár és felsőoktatási elemzők

Házigazda: Fábri György

A lisszaboni stratégia kudarcának súlya alatt ültek össze az Európai Unió oktatási miniszterei 2010 márciusában Budapesten és Bécsben, áttekinteni a Bologna-folyamat helyzetét. Osztrák hallgatói elégedetlenség, magyar Bologna-revíziós törekvések adnak hátteret ehhez – miközben az európai egyetemek kiszorulni látszanak a világ felsőoktatási versenyének fősodrából. A legjobb magyar egyetemek, professzorok, diákok számára az európai felsőoktatási integráció maradt még a vonzó cél, vagy érdemes másfele tekinteniük?

Ezekre a kérdésekre kerestük a választ a TudásPresszóban.

Mindennapjaink kémiája

2010. március 30.

Meghívott vendégünk volt: Pálinkás Gábor akadémikus, az MTA Kémiai Kutatóközpontjának főigazgatója

Házigazda: Fábri György

Nanotechnológia, transzplantáció, borhamisítás, hulladékfeldolgozás, bioenergia – területek, ahol a kémia tudományának legújabb eredményeit használjuk. A kémikusok teljesen elhagyták már kémcsövek megszokott világát? Mivel csábítja a fiatalokat kutatásra, tanárságra a 21. századi kémia? Hova nyílik a Kémiai Panoráma? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ a TudásPresszóban.

A vidék Magyarországa

2010. április 6.

Meghívott vendégeink voltak:

Csatári Bálint regionális kutató (MTA Regionális Kutatások Központja, Kecskemét)

Koczinszky György egyetemi tanár, dékán (Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar)

Füzi László író, főszerkesztő (Forrás)

Házigazda: Fábri György

Két évtizede szabadon döntünk magunkról, a nyolcmilliós vidék mégis beleegyezett, hogy fennmaradjon a kétmilliónyi lakóval sem rendelkező főváros – szóban általában károsnak ítélt – túlsúlya a gazdaság, politika, oktatás, kultúra, média terén egyaránt. A regionális fejlesztések célzottan a vidéki felzárkóztatást szolgálnák – vajon mekkora sikerrel? És egyáltalán: miért közlekedünk még mindig „fel-le” Budapest és az ország többi része között? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ a TudásPresszóban.

Hogyan lehet a tudomány a közö(n/s)ségé?

Science Café workshop/műhelybeszélgetés

2010. április 13.

Szervező: Tudástársadalom Alapítvány

Társszervező: Szent István Egyetem Környezeti Társadalomkutató Csoport (ESSRG)

A workshop célja volt: elméleti, kommunikációs és gyakorlati megközelítésben megismerkedni a tudomány és a társadalom párbeszédét segítő intézményekkel és megoldásokkal, annak érdekében, hogy módszertani támogatást kapjanak a hazai Science Café kezdeményezések. A műhelybeszélgetés az ilyen jellegű hazai vizsgálatok (MTA KSZI, TudásTársadalom Alapítvány), valamint a hazai kezdeményezések (TudásPresszó, Debreceni Science Café, Fenntartható Magyarország, nyitott egyetemek stb.) tapasztalataira alapul.

A rendezvény egy olyan információs hálózat létrehozásának alkalmából jött létre, amelynek résztvevői támogatják egymást a helyi kötődésű, valamint a fiatal korosztálynak szóló (junior) science café kezdeményezések indításában, a meglévő programok megerősítésében és kommunikálásában vett részt.

Vendégeink, témáink voltak:

I. Elméletek, viták, tapasztalatok

TudásPresszó, és a web.2 víziója (Fábri György – ELTE PPK)

Szvetelszky Zsuzsa kommunikációkutató – ELTE TÁTK Peripato Műhely

Mosoniné Fried Judit közgazdász – MTA Kutatásszervezési Intézet

II. Jó gyakorlatok, útkeresések

Paszternák András– The International NanoScience Community- A tudomány közösségi kommunikációja a blogszférában

Dömötör Tamás – vezető‐tanácsos, Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium,

Területrendezési és Településügyi Főosztály Tudomány és társadalom párbeszéde a gyakorlatban: a közösségi tervezés

Kerekasztal‐beszélgetés: magyarországi „SciCafé” tapasztalatok (ESSRG, Debreceni SciCafe, TudásPresszó, Pécsi Nyitott Egyetem, TIT)

Ugrás a virtuális térbe: a Digitális TudásPresszó demonstrációja

Agykutatás, tudomány, közélet

2010. április 13.

Meghívott vendégünk volt:

Vizi E. Szilveszter, az MTA rendes tagja

Házigazda: Fábri György

Az Akadémia korábbi elnöke élő cáfolata a magyar tudósokról elterjedt sztereortípiáknak: szűkebb szakmájában, az agykutatásban világhírű, miközben a hazai szakma és a közvélemény is elismeri, a média kedveli, a közéletben figyelnek rá. Iskolateremtő, tanítványait a nemzetközi sikerek felé indító professzor, s mindig elegáns tudománynépszerűsítő. Értékekre hivatkozva szólalt meg, nem csupán tudományos szakkérdésekben Vizi E. Szilveszter.

A humán tényező

2010. április 27.

Meghívott vendégünk volt:

Tulassay Tivadar, az MTA rendes tagja, a Semmelweis Egyetem rektora

Házigazda: Fábri György

Orvos-kutató, aki a környezetet, életmódot, lelki egészséget is fontosnak tartja és a népegészségügy fejlesztését a klinikai csúcskutatással együtt kezeli. Egyetemi vezető, aki a nemzetközi versenyben helytálló intézményt vezet és minőségi mércét állít a középiskolákból érkezők elé. Értelmiségi, aki a kultúra, a művészet, a tudomány- és felsőoktatás-politika világában mozog. Hogyan működik mindez együtt? Erree a kérdésre kerestük a választ a TudásPresszóban.

Kulturális örökség és/vagy kincskeresés?

2010. május 4.

Meghívott vendégünk volt:

Dr. Virágos Gábor régész, a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat fõigazgatója

Házigazda: Fábri György

Kutatási területe a középkori nemesi rezidenciák és a kulturális örökségvédelem. E két terület metszéspontjaként is beszélgettünk egyebek között arról, miképpen legyenek, lehetnek részei életünknek a múltból itt maradt építészeti vagy közösségi emlékek. Vajon fenyegeti-e a régészetet a kincskeresés? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ a TudásPresszóban.

Minden áramlik

2010. május 11.

Meghívott vendégünk volt:

Lajos Tamás egyetemi tanár, BMGE

Házigazda: Fábri György

Hol találkoznak az egykori legendás magyar gerelyhajító eredmények és a bevásárlóközpontok építésének légáramlási szempontjai? A Műegyetem közkedvelt professzora mutatta be, hogyan miért izgalmas az Áramlástan Tanszék szélcsatorna-kísérleteit figyelni, a folyadékok és a levegő mozgásának törvényszerűségeit kiszámolni. A professzori autonómia és kiválóság elkötelezett híveként alkotott véleményt a mai egyetemi világról, amiben az európai felsőoktatás normáinak meghonosításával töltött éveinek tapasztalatai is tanulságosan megfogalmazódtak.

TudásPresszó a Tudományfesztiválon

2010. szeptember 18-19.

Vendégeink és témáink voltak:

Klímaváltozás: Mika János professzor

Mire utalnak a közelmúltban tapasztalható meteorológiai jelenségek? Lesz-e a klímavitákban konszenzus?

Intelligens gépek: Stépán Gábor akadémikus

A klasszikus mechanika hogyan motiválja még ma is a legújabb technikai fejlesztéseket?

Kutatóegyetemek – mivégre?: Patkós András akadémikus

Milyen eredmények várhatók a kiemelt kutatási fejlesztések kapcsán?

Az anyag titkai: Bársony István akadémikus

Hol van jelen mindennapjainkban a nanotechnológia, mi a nanopreparáció vagy a bioszenzorika tudománya?

Bioetika: Szebik Imre

Elegendő-e a tudomány önkontrollja, avagy szükség van-e a társadalmi nyilvánosságra?

Ezekre a kérdésekre kerestük a választ a TudásPresszóban.

Leonar3do, a virtuális valóság

2010. november 9.

Vendégünk volt: Rátai Dániel a Leonar3Do interaktív asztali virtuális valóság berendezés feltalálója

Házigazda: Fábri György

A Leonar3Do – amely 2005. májusában a 21 éven aluli fiatal tudósok és feltalálók világdöntőjén, az Intel ISEF-en összesen hat első díjat szerzett meg – a világ első komplett és komplex interaktív asztali virtuális valóság berendezése. Egy zsűritag ezt mondta róla: „A világ számos nagyvállalata és kutatóintézete évtizedek óta milliárdokat költ egy probléma megoldására, miközben egy tizenkilenc éves suhanc, szívószálakból, karácsonyfaizzókból és kerítésdrótokból összerakja a ketyerét.”

Maga az eszköz, mint a világon első komplex interaktív asztali VR-berendezés arra született, hogy bárki által használható legyen, bárki asztalán elférjen, és a legszélesebb tömegrétegek is meg tudják fizetni.

ELTE Tudós Klub – Multidiszciplináris Műhely

2010. november 16.

Az “Együttműködés” kérdéskörét több tudományág aspektusából tárgyaló kerekasztal-beszélgetés résztvevői voltak:

Fülöp Márta egyetemi tanár (PPK Társadalom- és Neveléspszichológiai Tanszék),

Gyulavári Ágnes adjunktus (ÁJK, Jogszociológiai Tanszék)

Dr. Benczúr András egyetemi tanár, tanszékvezető (IK Információs Rendszerek Tanszék)

Síklaki István habil. egyetemi docens, tanszékvezető (TáTK Szociálpszichológiai Tanszék)

A beszélgetést vezetette: Fábri György habil egyetemi docens, az ELTE rektorhelyettese.

Tudomány a bűnüldözésben

2010. november 23

Vendégünk volt: Dr. Gárdonyi Gergely r. őrnagy a BRFK Bűnügyi Technikai Osztályának vezetője.

Házigazda: Fábri György

A tudományos eredmények és megközelítések fontossága a bűnügyi munkában a népszerű televíziós sorozatok révén is egyre inkább tudatosodik. Vajon valóban olyan izgalmas a helyszínelők munkája, mint ahogyan azt a sorozatok bemutatják? Hogyan kapcsolódnak össze a tudományos eredmények és a krimináltechnika? Mely tudományterületek szakértői segítik a helyszínelők munkáját? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ a TudásPresszóban.

Egyetemi rangsorok – tükör vagy torzítás

2010. november 30.

Vendégünk volt: Török Ádám akadémikus, professzor

Házigazda: Fábri György

Melyik a legjobb egyetem? Hol érdemes tanulni? Melyik a világ vezető egyeteme? A legjobb 200-ban találunk magyar egyetemet? – Vajon lehet értelmes válaszokat adni egyáltalán ezekre a kérdésekre? Az egyre népszerűbb egyetemi rangsorok Magyarországon és a nemzetközi felsőoktatási világban is vitákat gerjesztenek, megosztják a szakmai közvéleményt. Az akadémikus közgazdász Török Ádám professzor és az idén tízéves Felvi-UnivPress rangsor szakmai vezetője, Fábri György beszélgetett a rangsorok szakmai értelmezéséről és jövőjéről a TudásPresszó keretén belül.

TudományCseppek, „Science for Kids”

Újszerű óvodai módszertani kezdeményezés indul útjára a természettudományok népszerűsítésére. A kezdeményezés a már működő LÁNGÉSZ programon belül, annak tapasztalataira épülve próbálja az ovisoknak bemutatni a természeti világot.

Tizenöt budapesti óvodában, az intézetek óvodapedagógusainak bevonásával olyan tudásátadási óvodai programokat szervezünk, amelyeken a tudósok és a gyerekek, egyszerre lesznek részesei a tudományos témákat feldolgozó óvodai fejlesztési projekteknek. Az irányított foglalkozásban, a szakemberek a gyerekek számára érthető módon ismertetnek meg egy-egy tudományos jelenséget, kihasználva ehhez a gyermekkori természetes kíváncsiságot.

Az óvodai program sikere érdekében a LÁNGÉSZ program munkatársai a hazai óvodapedagógia sikeres és elismert szakembereit vonták be a munkába. Az óvodák 3 ajánlott téma (Biodiverzitás/bab, Biodiverzitás/madár és Immunológia) közül egyet választanak ki. A program indításaként a vállalkozó óvodapedagógusok egy napos felkészítő tréningen vettek részt 2010 január végén. Ezután a kutató/animátor érkezése előtt a projektpedagógia módszerét alkalmazva készítik elő a gyermekeket az óvodák, vagyis a kicsik és nagyobbak megismerkednek a választott témák környezetével és mélyebb tartalmával, játékos módon. A program célja, hogy a gyerekek saját tapasztalataikon keresztül ismerjék és tanulják meg az őket körülvevő világ egyes természeti jelenségeinek működését. Alapvető módon átlássák a nagyobb összefüggéseket és saját gondolataik ébredjenek ezekkel kapcsolatban, melyeket megfogalmazva, megtanulhatják a megismerés fontosságát.

A programok:

Biodiverzitás/ Bab

A foglalkozás során a gyerekek szakértő és óvodapedagógus segítségével babszemekből növényeket nevelnek, itt a Tápiószelei Agrobotanikai Intézet, mint országos szántóföldi- és zöldségnövény génbank is segíti a munkánkat, mivel ez az intézet biztosítja a magokat a kísérlethez.

Kutató: Navratil Andrea biológus

Biodiverzitás / Madár

Kutató: Navratil Andrea biológus

Immunológia:

A foglalkozás során a gyerekek szakértő immunológus és óvodapedagógus segítségével megismerkednek az oltások fontosságával, a betegségek főbb jellemzőivel.

Prohászka Zoltán-orvos (Semmelweis Egyetem Kútvölgyi Klinikai Tömb)

Bővebb információ www.hunscan.hu

Készítsen képet a Marsról a NASA-val

A Nasa Marskutatási programjában elsősorban diákok, kutatók javaslatait várják arra vonatkzóan, hogy a HiRISE elnevezésű nagyfelbontású kamera – melyet az “emberek kamerájának” is neveznek – a Mars mely pontján készítsen felvételeket.

A NASA közleménye a NASA.gov honlapon

Guy McArthur, az Arizonai Egyetem munkatársa kifejlesztett egy olyan eszközt, amely segítségével bárki bejelölhet egy adott pontot a Mars felszínén, melyről felvételt szeretne készíttetni. Az HiWish elnevezésű eszközzel a javaslatot tevők a helyszín kijelölése mellett elmagyarázhatják, miért érzik fontosnak az adott pont tudományos feltérképezését.

High Resulotion Imagine Science Experiment

A beérkezett javaslatokat a HiRISE tudóscsoportja értékeli és meghatározza a felvételek elkészítésének sorrendjét.

Bővebb információ a programról itt található.

Science Café workshop

Science Café workshop

TudásPresszó sorozatunkhoz kapcsolódóan módszertani műhelybeszélgetést szervezünk. Részvétel regisztrációval.

Időpont: 2010. április 13. 14.00 – 17.30
Helyszín: FUGA Budapesti Építészeti Központ, V. Petőfi S. u. 5.
Szervező: Tudástársadalom Alapítvány
Társszervező: Szent István Egyetem Környezeti Társadalomkutató Csoport (ESSRG)

A workshop célja: elméleti, kommunikációs és gyakorlati megközelítésben megismerkedni a tudomány és a társadalom párbeszédét segítő intézményekkel és megoldásokkal, annak érdekében, hogy módszertani támogatást kapjanak a hazai Science Café kezdeményezések. A műhelybeszélgetés az ilyen jellegű hazai vizsgálatok (MTA KSZI, TudásTársadalom Alapítvány), valamint a hazai kezdeményezések (TudásPresszó, Debreceni Science Café, Fenntartható Magyarország, nyitott egyetemek stb.) tapasztalataira alapul.

A rendezvény egy olyan információs hálózat létrehozásának alkalma is egyben, amelynek résztvevői támogatják egymást a helyi kötődésű, valamint a fiatal korosztálynak szóló (junior) science café kezdeményezések indításában, a meglévő programok megerősítésében és kommunikálásában.

A workshop egyben hazai előkészítő rendezvénye a várhatóan 2010 szeptemberében sorra kerülő nemzetközi Science Café workshopnak, amelyet az Európai Unió 7. Kutatási Keretprogram által finanszírozott „SciCafé-Science Café hálózat kialakítása” című, a Szent István Egyetem Környezeti Társadalomkutató Csoport (ESSRG) részvételével zajló projektjének keretében szervezünk meg.

A részletes program itt olvasható.

Új tudományág a figyelem középpontjában

Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC) 2010-ben egy új biológiai diszciplína, a szintetikus biológia témakörében készül közleményt kiadni. Ennek előkészítő munkabizottságba magyar résztvevőként Pósfai Györgyöt, az MTA Szegedi Biológiai Központ Biokémiai Intézetének szintetikus biológiai projektekben dolgozó kutatóját delegálták – számolt be az mta.hu.

A téma időszerűségét és népszerűségét mutatja, hogy a közelmúltban számos akadémiai testület, szervezet – Japántól Európán át az Egyesült Államokig – foglalkozott a szintetikus biológiával, a Nature Biotechnology című folyóirat pedig 2009. decemberében egy teljes számot szentelt az új trendnek.

Tudományvizualizáció: Kétéltű lepkefaj mozgását rögzítették a kutatók

A rovarvilágban egyedinek számító, különleges lepkéket fedeztek fel a Hawaii-szigeteken, amelyek vízi környezetben és szárazon egyaránt képesek kifejlődni – számolt be az [origo].

Genetikai vizsgálatok szerint ez a tulajdonság legalább háromszor, párhuzamos evolúcióval, egymástól függetlenül alakult ki.

Kétéltű lepke

Több olyan rovarfaj is van, amely vízben él, de rövid időre kibírja szárazon is vagy éppen fordítva. A Hyposmocoma nembe tartozó néhány molylepke hernyója azonban mindkét közeghez jól alkalmazkodott. Huzamosabb ideig bírják szárazon és vízen is, és mindkét környezetben képesek a teljes kifejlődésre. Az új fajokat felfedező kutatók azt is megállapították, hogy a kétéltű életmód legalább háromszor, egymástól függetlenül, párhuzamos evolúcióval alakult ki szigorúan szárazföldön élő fajokból. A Hawaii-szigetek Földünk egyik legizoláltabb szigetcsoportja, ahol több különleges evolúciós megoldás is kialakult, főleg az ízeltlábúak körében.

Nézze meg, hogyan közlekedik szárazon és vízen a hernyó!

http://www.hunscan.hu/articleGroups/hirek-2/tudomanyvizualizacio-keteltu-lepkefaj-mozgasat-rogzitettek-a-kutatok